We Dance Our Heart Out!

anyone can dance!

ütem 3/4
ritmus l – l – l
tempó: 28 – 36 ü/perc

Tánctörténet: A XIX. századi társastáncra,a Bostonra vezethetõ vissza eredete. Késõbb a Bostonból alakult ki a Francia keringõ, ez a meglehetõsen nehezen elõadható tánc került át Angliába, ahol átalakult lassú,vagy ismertebb nevén Angol keringõvé.

ütem : 2/4
ritmus : l – l – gy – gy – l
tempó: 30 – 34 ü/perc

Tánctörténet: A nevét valószínûleg az afrikai "dobot" jelentõ szóból kapta, mely arab-spanyol közvetítéssel jutott át Európába és Amerikába. Õse a Habanéra és Milonga elõadásmódja szaggatott, jellemzõ az elsõ ütemfelek pontozott ritmusa. Egyik legszenvedélyesebben elõadható tán.

Tánctörténet: A tánc õse a XVIII.század végén német-osztrák területen divatos tánc ,a Landler volt. A múlt század nagy zeneszerzõi pl. Strauss vitte a zenében nagy diadalra. A majdnem csak forgásokból álló táncot a váltólépések törik meg , a táncosoknak nagyon kell ügyelni a kis testhajlások és forgásmennyiségek pontos betartására.

ütem : 4/4
ritmus : l – l , gy – gy – l
tempó : 30 ü/perc
Tánctörténet: Az Amerikából Európába átkerülõ Dixiland és Jazz-zenekarok muzsikájára írt Foxtrottból származik. 1930-as évektõl kötelezõ versenyanyag. Elõadásmódja erõteljes felsõtest vezetés, puha tovasikló lépések. A standard táncok legnehezebb lábtechnikájú tánca.

Tánctörténet: A Foxtrott eredete a régi Ragben és a Onestepben keresendõ. A Onestep 1910 körül került át Észak-Amerikából Európába. Leegyszerûsített "egylépésmozgásával", mindig változatlan ritmusával, Chasse nélküli, mars és haladó jellegû tánc volt. Ezt a táncot gyors 2/4-es ütemben elõre, hátra vagy néha oldalirányban, fordulások nélkül, féltalpon táncolták. Mint társastánc a Twostepet (polkaszerû, ugrásnélküli) váltotta fel. A Onestep mindenekelõtt Angliában érvényesült, ahol rövid idõn belül kiszorította a keringõt. Népszerûségét tekintve felvette a versenyt a Tangóval, amely azonban inkább a franciák szakterülete maradt. 1912-ben Angliában teret hódított a Ragtime, a tánczene elsõ modern formája. Ennek következtében a Onestepbõl kifejlõdött a Rag. Jellegzetessége a hajlított térddel táncolt lépés volt, s ritmuselemei között a szinkópa is szerepelt. Az idõk elõrehaladtával a Ragtime és a Onestep zenéje lassúbb lett, így a tánc lépései is lelassultak. Jutott tehát idõ egy váltólépés, az ún. Chasse bevezetésére. Az így létrejövõ tánc volt a Foxtrott, ami a lassú és gyors, elõre- és hátralépések Chasse-val variált, tetszés szerinti váltakozásából állt.

ütem :2/4
ritmus : l – és – l
tempó: 54 – 60 ü/perc
Tánctörténet: Brazíliából eredõ tánc,a rabszolga kereskedelemmel került át,Dél- és Közép-Amerikába. Jellemzõ rá az erõteljes felsõtestmozgás. A modern jazz-zenére táncolók a megbilincselt emberek mozgását utánozzák

ütem :4/4
ritmus: l – l – l –gy – gy
tempó: 30 – 40 ü/perc
Tánctörténet: A rumba Jazz formájaként született Dél- Amerikában 1848-ban. A 2/4-es ütemû Mambo rövid virágzása után 1953-ban Kubában 4/4-es zenét írt Edward Jorrin, amelyhez tökéletesen igazodik a mozgás, az új tánc a Cha-cha-cha. E tánc a latin táncok legvidámabbika.

ütem :4/4
ritmus : l – gy – gy
tempó : 28 – 30 ü/perc
Tánctörténet: Afro - amerikai eredetû tánc,õse a Milonga és a Yuca,melyekbõl meríti figuraanyagát. Jellegzetessége e szerelmi táncnak,a puha láb és erõteljes csípõmunka, a karok harmonikus mozgása.

Tánctörténet: A Paso Doble eredetét tekintve spanyol tánc, melyet a spanyol mars zenére táncolnak. Spanyolországban önmagában nem látható a táncparketten, vagy ha igen, akkor egy önállósult változatban a színpadon. A húszas években már ismerték és bikaviadal-pantomimnak nevezték. Mai formáját Franciaországban alkották meg, ahol eleinte fõleg táncmûvészek táncolták, mielõtt show- és késõbb versenytáncként a tánctanárok felfedezték volna. A Paso Doble bikaviadalt ábrázol, ahol a férfi a matador szerepét ölti magára, a nõ pedig a piros kendõét. A férfi és a nõ együtt mozog egy képzelt bika körül, miközben flamenco-elemeket és az arénabeli küzdelemre jellemzõ stilizált figurákat adnak elõ. A tánc alapjául szolgál a "Paso Doble" (kettõs lépés), a sarok és a féltalp hangsúlyos lehelyezése valamint a ritmikus haladó lépések. Egyik jellemzõ eleme az ún. Appel, amely egy energikusan, talpon, helyben táncolt lépés, a térdek enyhe süllyesztésével. Az Appel gyakori bevezetõ lépése a különbözõ figuráknak.

Tánctörténet: A Jive ma nemzetközileg elfogadott elnevezése annak a táncnak, melynek többféle, egymással rokonságban álló afroamerikai elõdje volt. Ezekhez tartozott a harmincas évek elején a Lindy Hop, Blues és a Swing. Ezt követte a negyvenes évek sikertáncai közül a Boogie-Woogie, a Jitterburg valamint a Bebop, s az ötvenes években hozzájuk kapcsolódott a Rock & Roll. E táncformákra jellemzõ volt - s még ma is az - a táncra ösztönzõ zene, amely ritmikus hangsúlyozásával bûvöletébe vont és von fiatalt és idõset egyaránt. A táncokat az USA-ban honos szabad színes stílusokkal fejlesztették tovább, valamint bõvítették a koreográfiákat is. Ezeket a táncokat az amerikai katonák hozták át Európába. A táncban lévõ szabad mozgásstílus és az akrobatikus dobások a fiatalság körében gyorsan népszerûvé váltak. A háború utáni idõszak uralkodó zenei irányzata a Boogie lett, ám a bírálók egy mérsékeltebb formát kerestek, hogy a tánc ezen módját "szalonképessé" tegyék. Így az angol tánctanárok kialakították - valamivel lassabb zenét használva - az elegáns, de mégis élénk, mozgalmas Jive-ot. A tánc helyhez kötött, a lépések többnyire a Rock (ringó lépések) és a Chasse elemeibõl épülnek fel. A Jive egy szembetûnõen eleven, fiatalos, tréfás, temperamentumos, ritmusos tánc, melyben a párok lépéseikkel a zenei hangsúlyt emelik ki.

ütem : 4/4
Tánctörténet: A tánc õse a Jitterbug. Ebbõl alakult ki a Boogie-Woogie. Ezeket a táncokat váltotta fel a Swing korszak végén a Rock and Roll. 1954-ben indult a Rock and Roll mindent elsöprõ sikere, mikor Bill Halley és a Comets a Decca New York-i stúdiójában lemezre vették a Rock Around the clock-ot. Majd késõbb e zene koronázatlan királya Elvis Presley vitte igazán nagy diadalra e stílust..A táncra jellemzõ az igen dinamikus csípõ és lábmunka,figuraanyaga akrobatikus elemekben is igen gazdag.

Tánctörténet: Az Angol- Skót- Francia - Ír telepesek zenéjébõl származik. Átkerül Amerikába,itt találkozik a fehér fekete kultúra. Régi neve : Country folk. Jellemzõi: refrén nélküli verselés, elbeszélõ jelleg. Ágai: Blugas, Hilly-Billy, Western.

Tánctörténet: A kubai salsa szakítva az európai táncok visszafogottságával, szabályozottságával, letörve a gátakat szabad utat enged az önmegvalósításnak. Salsa szó jelentése röviden szószt jelent, egy fûszeres keveréket ami jellemzõ erre a mûfajra, mert többféle zene stílus és sokféle tánc az alapja. Jónéhány különbözõ válfaja létezik, amit az Amerikai kontinens tájegységei alapján különböztetünk meg az autentikus ívesen táncolt kubai salsától a vonalasan (európaisan) táncolt New York-i salsáig. Salsa õshazáját Kubát tartják ami csak részben igaz, mert ahogy a zenében, a táncban is több népcsoport nyomait fedezhetjük fel. Az amerikai kontinens történelmének szinte minden mozzanata alakította fejlõdése során. Kubai Salsát a behurcolt afrikai rabszolgák, a Karib térség és a latin – amerikai és késõbb az észak – amerikai hatások alakították ki a mai, a világon szinte mindenhol ismert tánccá és zenévé. Zenéjében az afrikai Conga alapoktól a Jazz-ig mindent megtalálhatunk.

Ütem :4/4
Zenéje: gyors, sodró, áradó, heves, feszültséggel teli
tempó: 36 – 52 ü/perc
Tánctörténet: A mambo kezdetben afro-kubai zene elnevezés volt. Vallási értelemben a szó "szent cselekedet"-et jelent. Elsõ mambo ritmus Kubában született. Úgynevezett "Merengue-csípõmozgást" táncolunk. Ez azt jelenti, hogy a csípõ a nem a táncoló lábakkal egy idõben, hanem késleltetve mozog. A lábakat a féltalp belsõ élével helyezzük le, azután talpra kell átvinni. A lábmunkával kell a "zárt térdekkel" történõ állandó mozgást fenntartani. Súlyáthelyezés segítségével a lábat, illetve a térdet minden lépésnél könnyedén kinyújtjuk. A figurák szabadon mozognak a térben, de viszonylag helyhez kötöttnek hatnak. A Mambo nincs úgy átkoreografálva, mint a versenytáncok, formájában szabadabb, és kecses lezserséggel nyûgöz le minden nézõt és táncost. A mambo 1987-ben tért vissza a köztudatba évtizedekig tartó elfeledés után a Dirty Dancing címû film sikere kapcsán, elsõsorban a fiatalság körében hódított. A fiatalok leírhatatlan lelkesedéssel és óriási szenvedéllyel kísérelték meg érvényre juttatni a filmben látott Mambo erotikus stílusát.

üteme :4/4
ritmus : gy – gy – gy – gy
tempó : 40 – 52 ü/perc
Tánctörténet: Az Amerikából átkerülõ Dixiland és jazz zenekarok által játszott zenére született meg 1910-ben a foxtrott. Közös atyja a késõbb megszületõ (1930) majd versenytánccá váló Quickstep-nek és Slowfox-nak. Mi a foxtrott lépéseit táncoljuk disco zenére.